2016. november 29., kedd

Epilógus

* 2 évvel később * 

- Soyoung, ha nem sietsz elkésünk. - mondja már sokadjára a férjem.
- Ne piszkálj már. Tudnak várni pár percet.- nyújtom ki rá a nyelvem. 
- Emlékszel? Két éve is pont így indultunk arra az este, ahol bemutatták neked Joonmyun. - mosolyodott el.
- Hogy indultunk? Idegesen? - néztem rá.
- Nem. Késve. - nevette el magát.
- Ajj megőrülök! - túrtam bele a hajamba. - Hol a fenébe van Woojin cipője? - szaladgáltam a kisfiam szobájában.
- Hé! - kapta el a karom Jongdae. - Nyugi! - döntötte a homlokát az enyémnek. - Már ráadtad. - mosolygott pimaszul. - Induljunk! - vette fel karjába a fiunkat, majd összekulcsolta az ujjainkat.
Mikor megérkeztünk a szüleim házába, már mindenki ránk várt. Belépve az ajtón a nagyapám azonnal letámadott minket, s elvette a kis Woojint. A szüleim mosolyogva üdvözöltek minket, Lay és Kyungsoo is intettek, de ők inkább Jinnie és nagyapa köré gyűltek. Joonmyun a barátnőjével kézen fogva sétáltak oda hozzánk.
- Sziasztok! - fogott kezet Jongdaeval.
- Sziasztok! - intettem úgy általánosságban.
- Had osszam meg veled az örömhírt! Ilyun és én összeházasodunk! - mosolygott a lányra.
- Máris eljegyezted? Gratulálok! - veregette meg Myun vállát Jongdae.
- Gratulálok! - öleltem meg a lányt.
Nemsokkal utánunk Sehun érkezett meg a feleségével, és a két hónapos kislányukkal. Boldogan üdvözöltük őket, majd kellemes csevegésbe kezdtünk.
- Gyertek! Kész a vacsora. - intett anya egy fél órával később a társaság felé.
Az étkezőben aztán körbeültük a három összetolt tölgyfaasztalt. Az asztalfőn apám helyett ezúttal a szülinapos Woojin kapott helyet. Jobboldalán én, és a szüleim kaptunk helyet, míg a baloldalán Jongdae és az édesanyja illetve nagyapa ültek. Sehun kislánya az asztal másik végén foglalt helyet, két oldalán a szüleivel
Ahogy végignéztem a társaságon évek óta először éreztem, hogy tartozom valahova. Először éreztem, hogy van családom. Ebbe a családba azonban nem csak a vér szerinti rokonok tartoztak, hanem ugyanúgy része lett Lay és Kyungsoo, vagy éppen Joonmyun és a barátnője.
Örültem, hogy végül a kezdeti huzavona után a szüleim elfogadták Jongdaet. Örültem, hogy Sehun családot alapított, és hogy Joonmyunt is megtalálta a szerelem. Apropó Joonmyun. A házasságkötésem után mg sokáig táplált irántam érzelmeket, de aztán bemutattuk őt Jongdae húgának, és azóta elválaszthatatlanok.
A szemeim megteltek könnyel, azonban ezek, életemben először örömkönnyek voltak. Örültem, hogy végül minden helyrejött, és egy szeretetteljes boldog családba tartozom.